Az elégedettség dimenziói Európában és Magyarországon

Az európai országok közül Magyarországon különösen magas azok aránya, akik elégedetlenek az életükkel, ugyanakkor egyre magasabb a tekintélyelvűség, az előítéletesség, a kirekesztési hajlam, és más társadalmi csoportok elutasításának mértéke. Hogyan függ össze a kettő?

Az elégedettségi kutatások (life satisfaction research) általában az anyagi helyzet, az életszínvonal, a szociális kapcsolatrendszerek, az egyéni és társadalmi attitűdök egyénre gyakorolt hatását vizsgálják, az elégedettség, a boldogság, illetve a társadalmi integráció szempontjai mentén. Az egyén elégedettségi mutatói általában szorosan összekapcsolódnak országa prosperitásával, társadalmi jólétével és stabilitásával (Böhnke 2006), az egzisztenciális dimenziókon túl azonban, az egyéni elégedettség fokmérője lehet adott társadalmak  szociálpolitikai és szociálpszichológiai állapotának, a szubjektív elégedettség alapját képezi annak, hogy megértsük egy társadalmi lelkületét, szociális rendszerének minőségét (Veenhoven 2008). Vizsgálatunk arra keres választ, mennyire elégedettek életükket a magyar emberek, szemben az eu rópaiakkal, és elégedettségük vagy elégedetlenségük mennyire függ össze társadalmi attitűdjeikkel. Elegedettseg_RM.pdf (318375)

A nyelv és az internet

[Szemelvények a Nyelv és internet c. recenzióból]

Az internetes kommunikáció hatásai kreativitásra ösztönzik a nyelvet, bizonyos rétegeiben akár gyökeresen megváltoztatva, dinamizálva azt – véli David Crystal (Language and the Internet. 2nd Edition. Cambridge University Press. 2006), az új média tehát a nyelvi szabványokra nézve nem tekinthető fenyegetőnek, ellenkezőleg, az élő nyelv hozzáadott értékének lehetősége rejlik benne. Így indul a Language and the Internet (Nyelv és internet) második kiadása, mely az új média szöveges állományainak frissített szociolingvisztikai elemzését tűzi ki célul. 2001-ben megjelent első kiadásához képest, David Crystal 2006. évi munkája helyenként új textológiai elemzésekkel, egy teljes fejezet erejéig pedig az internetes szövegalkotás egy újabb műfajának vizsgálatával egészül ki. (…)

A 4-8. fejezetekben a szerző részletesen elemzi a különböző  internetes műfajok nyelvi sajátosságait. Crystal 6 műfajt különböztet meg: e-mail (4. fejezet), chat (5. fejezet), virtuális valóság (6. fejezet), web (7. fejezet), blog illetve azonnali üzenetátvitel (instant messenger, 8. fejezet). Az elemzés struktúrája olykor furcsán hat, utóbbi fejezet esetében például különösen furcsának tűnhet a blog és az azonnali üzenetátvitel együtt tárgyalása a felsorolt szövegtípusok ismerői számára, lévén a chat és a messenger funkcionálisan szinte teljesen azonosak, a blog pedig mind stílusát, mind reflexiós lehetőségeit, mind interaktivitási fokát, mind nyilvánossági fokát tekintve merőben különbözik a csevegéstől, egyidejű beszélgetéstől. Ugyan leggyakrabban szintén személyes jellegű tartalmat hordoz, ám mégis a web teljes nyilvánosságához szól. Monologikus, nem vagy a kommentárok révén legfeljebb közvetett módon interaktív. Egyszerűsített internetes megjelenése, könnyen frissíthető. Tematikája a legszélesebb palettát öleli fel, a személyes naplótól a politikai, társadalmi vagy médiakritikán át az üzleti önérvényesítésig. A személyes stílus és hangvétel azonban általánosan jellemzi a blogot. A publicisztikai műfajok közül talán a kommentár műfajával azonosíthatjuk leginkább. A csevegő, elmélkedő nyelvi fordulatok számos példáját láthatjuk ezekben. Mitöbb, némileg közel állnak a tárca illetve a glossza műfajához is, bár a blog-bejegyzéseknek, szemben ezekkel nincsenek terjedelmi korlátai. Ám a blogra is a rövidség, a tömör tartalom a jellemző. Ezzel szervesen illeszkedik a virtuális térben talán első számú szabályszerűségnek mondható gazdaságossághoz. A blog legismertebb definíciója mégis az internetes napló jelenléte is. Crystal könyvének strukturális felépítésében a szerzői munka időrendűsége fedezhető fel, a 4. és 5. fejezetekben részletesen elemzett műfajok utáni általános internet-nyelvi vizsgálat, mitöbb a fikció és szerepjáték nyelvi kifejezés. Ugyanúgy nincsenek vagy igen kötetlenek a formai követelményei, stílusa ugyanúgy személyes, lehet irodalmi, sőt akár a legdurvább argó is. Ezen műfaji hovatartozásában gyakran ezt erősíti meg a hipertextualitás elemzésének beékelése a web globális trendjeinek vizsgálata elé, feltételezhetően a szerző érdeklődési dinamikáját is követi, míg a 8. fejezetben nyilvánvalóan azért kerül egymás mellé blog és azonnali üzenetátvitel (messenger), mert a könyv első kiadásában leírtakhoz képest Crystal ezeket újszerűeknek véli, mellesleg a második kiadás újdonságául is szolgálnak. Talán szerencsésebb lenne, egyben a szakszerű rálátást, a következtetések tisztaságát is segítené a műfaj szerinti vizsgálat, az egyes internetes szövegtípusok módszeresebb vizsgálata és az eszerinti strukturális rendezettség. (...)

Munkájának említett fejezeteiben, Crystal valamennyi műfaj esetében egyértelmű jelét állapítja meg annak, hogy „kialakult egy jellegzetesen sokrétű nyelv, amelynek jellemzői ugyanolyan szorosan kapcsolódnak a technológiai háttérhez, mint felhasználói szándékaihoz, tevékenységéhez és (bizonyos mértékben) személyiségéhez” (:258) Azt már nem tudjuk meg, hogy miként tükrözné az internet általi kommunikáció nyelve a belső motívumainkat és diszpozícióinkat – netán másként, mint az élő hétköznapi szituációkban. „Az internet nyelve összetett és vegyes üzeneteket tartalmazó forgatókönyv” — állapítja meg a szerző, „amely csakis az egyes helyzetek alapos tanulmányozásával érthető meg” (:98). Crystal könyvében az olvasó gyakran találkozhat hasonlóan fennkölt, ám mélységeiben meglehetős hiányérzetet keltő konklúziókkal. (...)

A nyelv tökéletes tükre a  társadalmi változásoknak, az internet megérkezése, terjedése pedig radikális társadalmi változással jár – érvel David Crystal könyve utolsó, kilencedik fejezetében. Sajnos nem tudjuk meg mélyrehatóan, hogy a szerző itt mire gondol. Crystal könyvének második kiadása, mellesleg több tucatnyi tanulmány, esszé és előadás után is kiaknázatlan kommunikációtudományi és szociolingvisztikai területnek véli az elektronikus nyelv explorációját: „az internet nyelvi kutatása még kezdeti szakaszában jár ahhoz képest, hogy évezredes nyelvfejlődési jelentőséget hordoz magában” (:272), illetve hogy „a nyelvi kommunikáció egy-egy új médiuma nem jelentkezik túl gyakran a történelem versenyében” (:272).(...)

Crystal könyvének stílusa könnyed, olvasmányos, közérthetősége és szerzői lelkesedése könnyen magával ragadja mind a laikus, mind az internetes kommunikációban jártas olvasót. Elemzése korrekt, kritikus szakavatottakban mégis  hiányérzetet kelthet a vizsgálat egysíkúsága. Kétségtelen a mű első kiadásának úttörő szerepe: elsőként kínálta a tárgyalt új kommunikációs formák átfogó, specifikusan nyelvi elemzését a nemzetközi porondon. 2006-ban megjelent második kiadása bár kiegészül az új média időközbeni nyelvi fejleményeinek elemzésével, követve a technika és a szélesedő elérhetőség trendjeit, ám változatlanul kizárólag szövegelemzésre alapszik, miközben például hazai kutatások kvalitatív és kvantitatív módszereket is alkalmaznak (ld. Bódi 2004, Bódi - Veszelszki 2006), illetve kitérnek olyan kérdésekre is, mint az önreflexió, a nyelvi attitűd, verbális szerepjátékok stb. Ehhez képest Crystal rácsodálkozó megállapításai 2006-ban kritikusai szemében akár felületesnek is tűnhetnek. Bizonyos mértékig épp annak a kérdésnek a részletes vizsgálata hiányolható munkájában, ami a legizgalmasabb és egyben a legbonyolultabb, tudniillik hogy a médium hatásai hogyan érhetők tetten a nyelvi sztenderdben. (...)

Reklám-ötletkalauz

Recenzió Sas István: Az ötletes reklám. Barangolás a kreativitás birodalmában c. könyvéről

[KDI 2010]

Miben áll a jó reklám titka? Mire képes a kreativitás és a jó ötlet? Többek között ezekre a kérdésekre keres választ Sas István Az ötletes reklám. Útikalauz a kreativitás birodalmába című könyve, mely egyaránt szól szakmának és laikus érdeklődőnek, kreatívnak és megbízónak, fogyasztónak, megérteni akarónak és kritikusnak. Egyaránt leíró, elemző és vizsgáló, szórakoztató, ismeretterjesztő és szakmai igényű – mindezt tetemes gyűjtemény (közel ötszáz reklám bemutatása) és személyes tapasztalatok tükrében, ami hiteles és színes hozzáadott értéket teremt Sas István könyvének. Olyan összefoglaló antológia, amely nemcsak gazdagsággal mutatja be a világ eddigi legötletesebb reklámjait, de magyarázza, rendszerezi, értelmezi is őket.   Reklám-ötletkalauz.pdf (letöltés)

Köztes nyelvi halmaz-állapotok az internetes csevegők és az sms-ek szövegeiben

Konferencia előadás. Kazinczy Ferenc és a Magyar Nyelv Éve – A magyar nyelv a nyelvújítás korától az internetes levelezésig. Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége. 2009. április 24-26. Kézdivásárhely. (www. aesz.ro)

A jellemzően beszélt nyelvi sajátosságokat magában hordozó írásbeliségnek, mint köztes nyelvi „halmazállapotnak” a sztenderdre gyakorolt hatása jóval több irányú, az azonban általánosabban is megfogalmazható, hogy lazítja a nyelvi kodifikációt. A magyar esetében alighanem erre szükség is lehet. E sajátos nyelv azonban nem csak az írás és a beszéd műfaját keveri, furcsa keveredését mutatja az ifjúsági nyelvnek, a sztenderdnek, a szlengnek és a hétköznapi beszédnek. Feltételezhető ugyan, hogy a köznyelv szlengesedésében és durvulásában szerepet játszik az internet és az sms, azonban kérdés marad, hogy az elérhetőség és a gyors információáramlás mellett, megerősítő (és felerősítő) hatása van-e a beszédelemek írásban való megjelenésének (a beszélt nyelvből ismert szleng-elemek, kevésbé szalonképes vagy nyelvhű fordulatok leírása súlyt kölcsönöz-e, mintegy tudattalan létjogosultságot szerez-e ezeknek), vagy az elektronikus nyelvi közeget tévesen tekintik sokan rombolónak, ez mindössze tükröt állít a beszélt nyelvnek, írásos formába való konverziója pedig egyaránt felnagyítja annak értékeit és hibáit, leleményességeit és silányságait, pozitív és negatív dinamikáját. Miközben a virtuális nyelvnek a közbeszédből és ennek alkategóriáiból való táplálkozása egyértelmű, a visszahatás kérdése ennél lényegesen bonyolultabb. Inter-nyelv előadás prezentáció.ppt (letöltés)

Internetes tartalom- és nyelvszabályozás

Az internetes tartalomszolgáltatás egységes szabályozására, valamint  az anyanyelv idegen hatások elleni törvényi védelmére világszerte nincs pontos törvényi gyakorlat. (…) Az internet a hagyományos tömegkommunikációtól alapvetően eltérő sajátosságokkal rendelkezik, amelyek a szabályozás lehetőségeinek és eszközeinek új meghatározását is szükségessé teszik. Számos szakértő egyetért abban, hogy az internet felülről jövő törvényi szabályozása lehetetlen.  Tartalom- és nyelvszabályozás az interneten.pdf (letöltés)

Az új média szociolingvisztikai hatásai, egy kutatás fényében

Konferencia előadás. Új média, médiakonvergencia, kulturális változások. Szakmai konferencia. Sapientia – EMTE Műszaki és Humántudományok Kara. 2009. március 27–28. Marosvásárhely (www. pralpha.ro/ujmedia/)

Melyek az egyidejű internetes kommunikáció és az sms nyelvi sajátosságai? Milyen hatással lehet a nyelvhasználatunkra az interneten, csevegőben, sms-ben burjánzó szlengesedés, globalizáció, szimbolikus kifejezésmód, metanyelvi elem vagy egyszerűsödés? Némelyikük mindössze gazdaságos (takarékos) irányba mozdítja el a nyelvet, vagy újszerű nyelvi stratégiákat is eredményezhetnek benne? Milyen hatással van a szinkrón internetes és sms-kommunikáció, a média illetve a domináns populáris kultúra elemeinek térhódításával egyetemben, a nyelvi attitűdökre? Fellazítja-e, az alapját képező sztenderd erejét viszonylagosabbá teszi-e? Valóban kommunikációs gátlásoldó hatású-e az elektronikus médium? Másként beszélgetünk-e a kibertérben? Miként befolyásolják az írásbeliséget az internetes csevegés és az sms-ek elemei, miként változtatnak ezek a beszéd és az írás szokásain, a szövegalkotás, a szövegértési és az olvasás szokásain, mennyiben hatnak a nyelvhez való viszonyulásokra, egyáltalán hogyan és mennyire visszaható az elektronikus nyelvhasználat és a köznyelv kapcsolata?  Az internet nyelve - az új média szociolingvisztikai hatásai, egy kutatás fényében.pdf (letöltés)

Nemzeti identitástudat és etnikai-kulturális öndefiníció erdélyi magyar digitális bennszülöttek körében

Milyen sajátosságokat mutat a nemzeti identitás, mint egyben közösségi, illetve nemzetrész-identitás? Hogyan rétegződik a nemzeti tudat, illetve a kisebbségi nemzeti tudat, mint az identitás természetét és az ebből fakadó attitűdöt illetően (kulturális-etnikai identitás, nemzeti kisebbségi identitás) döntő rétegződés? Az információs társadalom, az virtuális tér megjelenése és kiterjedése milyen hatással van a nemzettel kapcsolatos attitűdökre, a nemzeti-kulturális rendszerekre, a nemzettudat alakulására? Az információs társadalom, az online tér megjelenése és kiterjedése hozzájárul-e a nemzeti tudat sajátosságainak, a nemzettel kapcsolatos attitűdöknek, a nemzeti szimbolisztikának a megváltozásához?

Pilot kutatásunk erdélyi magyar diákok nemzeti identitásának sajátosságait vizsgálta, illetve ezzel összefüggésben a kettős állampolgárságra vonatkozó véleményének megismerésére irányult. Célunk az volt, hogy egy korábbi reprezentatív kutatás kérdéseit, módszereit felhasználva feltérképezzük, lehetnek-e lényeges és tendencia értékű eltérések a korábbi illetve mai, kifejezetten Y generációs fiatalok körében tapasztalható nemzeti identitáskomponensek, és ezek sajátosságai között, illetve ennek megfelelően hipotéziseket fogalmazzunk meg a kérdések reprezentatív kutatására vonatkozóan.

A nemzeti konfliktusok és a korábbi rezsimek represszióiból származó frusztrációk hiánya – melyek számos elemükben erősítő hatással voltak a nemzeti tudat alakulására –, illetve a liberális demokrácia kereteinek mindennapi pragmatizmusa mellett feltételezhetjük, hogy a digitális bennszülöttek információs társadalomban való jártassága, melyben a virtuális valóság alapélménye az élet épp oly szerves és magától értetődő része, mint az ebből fakadó globalitás, interkulturalitás, interetnicitás és önkifejezési szabadság, ugyancsak hozzájárul ahhoz, hogy esetenként szembetűnő különbségeket fedezhetünk fel az előző generációkhoz képest tapasztalt identitás-meghatározásukban. Online felmérésünk során markáns különbségeket tapasztalhattunk a korábbi kutatások eredményeivel szemben mind az etnikai-regionális rétegződés szerinti, mind a nemzeti identifikáció típusai és csoporthatárai szerinti, mind pedig a nemzeti identitás érzelmi komponensei szerinti öndefiníciókban.

NID kut beszamolo mta.pdf (114116)

A média- és reklámszociológia korlátai

[Jászberényi József: Az „öregek” nem is léteznek? Az időskorúak ábrázolása a magyarországi televíziós reklámokban c. kutatása margójára]

... a tanulmány szociológiai perspektívából vizsgál. Talán túlságosan is. Kizárólagos szociológiai szempontjai így figyelmen kívül hagyják a marketing és a média kereskedelmi szempontjait, amikor „szomorú helyzetről”, „kirekesztésről”, vagy „erősen diszkriminatív megjelenítésről” beszélnek. A megállapítások szociológiai illetve a „politically correctness” társadalom-etikai szemléletben értelmezhetők, ám kérdéses, hogy kirekesztésnek vagy hátrányos megkülönböztetésnek nevezhető-e egy alapvetően piac és profit által definiált tartalom. El lehet-e tekinteni utóbbitól, és kizárólag a társadalomkutatás, a társadalmi igazságosság szemüvegén át szemlélnünk a problémát?  A média- és reklámszociológia korlátai egy kutatás tükrében.pdf (letöltés)